Leltár ágazatunk szakmai munkájáról (ErFa Híradó - 2018/1)

2018. március - Közeledve az országgyűlési választásokhoz felmerül a leltározás szükségessége az elmúlt négy év viszonylatában, amikor is az erdőgazdálkodási ágazatban a szakmai érdekek mentén alakult az állami erdőgazdasági társaságok tulajdonosi helyzete, magával hozva az erdészeti igazgatás szakmai irányításának tárcán belüli elhelyezkedését is.

Leltárunk most ágazatunk szakmai munkáját veszi számba, amely az elmúlt négy év tekintetében kifejezetten sikeresnek mondható.
Megújult az erdészeti stratégia, amely nevesíti is azt, hogy a magyar erdő Nemzeti Kincsünk. Kiemelten fontos, a társadalmi, természetvédelmi és gazdasági érdekeket egy időben, megfelelő módon kiegyenlítve és hosszú távon teljesíteni képes megújuló erőforrásunk. Ezt rögzíti az erdőtörvény-módosítás is, amely a gazdálkodási körülményeken nagyban javított szakmai és bürokratikus szempontból egyaránt. Napjaink kihívásaira is választ kíván adni többek között az elektronikus ügyintézés előmozdításával.
A stratégiai gondolkodás azonban nem állt le, a NES részeként tervezzük az ország fával borítottságának növelését az élelmiszerellátás biztonságának veszélyeztetése nélkül. Tesszük mindezt azért, mert tudományos eredményekre alapozva ez is hozzásegít a klímaváltozásra való felkészülésünkben és akár a klímaváltozás hatásainak mérséklésében is.

Az erdőtörvény várható hatásai

Hazánk területének egyötödét borító kétmillió hektár erdőnek több mint a fele őshonos fafajokból álló, magas természeti értéket képező erdőség. Húsz százaléka védett természeti terület, negyven százaléka pedig a Natura 2000 hálózat része. Erre való tekintettel az erdők és az erdőgazdálkodás környezeti fenntarthatóságának biztosítása Magyarországon kiemelt közérdek. Az erdők fenntarthatósága kapcsán azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül az erdőgazdálkodás társadalmi és a gazdasági fenntarthatósági szempontjait sem. Az erdőtörvénynek minden időben az volt a feladata, hogy a tulajdonosi-, gazdálkodói- és közérdekek összehangolásával biztosítsa az erdők természeti értékének megőrzését, gazdasági hasznainak fenntartható hozzáférését, valamint a közérdekű szolgáltatásaihoz való széles körű biztosítását. Ez elsősorban az erdőgazdálkodók irányába közérdekű elvárások és gazdasági korlátozások meghatározásával jár. A megújult erdőtörvény a gazdálkodás és a tulajdon korlátozására csak megalapozott módon, és minél kevesebb adminisztrációs teher mellett ad lehetőséget. Mindezt természetesen a természeti értékek megőrzésének szem előtt tartásával.
A törvénymódosítás megerősíti az állami erdők jelentőségét az erdők közérdekű szolgáltatásai tekintetében, míg magánerdők esetében a szükséges és elégséges szintű elvárások teljesítése mellett a gazdasági szempontoknak biztosít nagyobb prioritást.
A törvénymódosítás hozzájárul a magán erdőgazdálkodás megfelelő polgárjogi megalapozásához, hogy a 200 ezer hektárnyi rendezetlen, és a 400 ezer hektárnyi bizonytalan státuszú magánerdő jogi helyzetét a rendszerváltást követő negyed évszázad után végre valóban rendezni lehessen. A törvény módosítás során kiemelt szempont volt az erdőgazdálkodást terhelő bürokrácia lehetséges leépítése, valamint a már említett e-ügyintézés és e-adatszolgáltatás mielőbbi bevezetése. A törvénymódosítás megszűntette továbbá az indokolatlan eljárási díjakat is. Végül, de nem utolsósorban a módosítás során az erdők a klímaváltozás hatásai mellett is meg tudják őrizni jó egészségi állapotukat, ezáltal hosszú távon betöltve a sokrétű védelmi, közjóléti és gazdasági funkcióikat.


Az állami erdőgazdasági társaságok vizsgálatai

Az állami erdőgazdaságokat több, sokszor párhuzamosan futó vizsgálat vette górcső alá az elmúlt négy évben. Kezdve a tulajdonosi átvizsgálástól, a NAV, az ÁSZ valamint a KEHI is végzett, vagy végez jelenleg is feltáró munkát csakúgy, mint a társaságok hivatalos belső és tulajdonosi ellenőrzési szervei.
Az ÁSZ vizsgálat kézhezvétele után az erdészeti társaságok elkészítették az eljárás szerint szükséges az intézkedési tervüket a feltárt hiányosságok kiküszöbölésére. A benyújtott intézkedési tervek az ÁSZ részéről elfogadásra kerültek. Az erdészeti társaságok az intézkedési terveknek megfelelően korrigálták a feltárt hiányosságokat.
Az ÁSZ azon megállapítását, hogy a beszámolókban a mérlegadatok hamisak, az erdészeti társaságok, a könyvvizsgálók és a szakma sem fogadta el, tekintettel arra, hogy a vagyonkezelésbe vett erdő a vagyonkezelési szerződés szerint érték nélkül került átadásra, így az nulla értéken szerepelhet a mérlegekben. Ezt a hatályos jogszabályi előírások is lehetővé teszik. Az erdészeti társaságok a könyveikben szerepeltetik naturáliában a vagyonkezelt erdővagyont, a jelentési kötelezettségüknek a vagyonkezelő felé minden évben eleget tesznek. Mindezt a Nemzetgazdasági Minisztérium későbbiekben leírt állásfoglalása is alátámasztja.
Nagyon fontos itt is megjegyeznünk, hogy az ÁSZ vizsgálata során összességében pozitívnak, jogszerűnek ítélte az erdészeti társaságok működését, gazdálkodását. A vizsgálat módszertana, a hiányosságok feltárása elősegítette a társaságok szabályszerű és átlátható működésének tovább javítását.
A KEHI 2015-ben kezdte meg a cégcsoport vizsgálatát. A vizsgálat jelenleg is folyamatban van. 6 társaság esetében a KEHI megküldte a vizsgálati anyag tervezetet előzetes észrevételezésre mind az érintett társaságok mind a Földművelésügyi Minisztérium részére. A többi társaság folyamatban lévő vizsgálatával kapcsolatos információval nem rendelkezünk. Bármiféle nyilatkozat, vélemény, intézkedés kiadása csak a lezárt vizsgálatok kézhezvétele után történhet. Tudható azonban, hogy a társaságok tevékenységére vonatkozó feljelentések megalapozatlanok voltak, így többségükben már az iratokat is visszaszolgáltatta az ügyészség.

Az erdészet két nagyon fontos sikerterülete volt az elmúlt ciklusban a közjólét és a kommunikáció

A tulajdonosi elvárások 2010. év során bekövetkező változásából adódóan az állami erdészeti társaságok társadalmi szerepvállalása egyre fokozottabb mértékű. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a 22 állami erdészeti társaság közjóléti beruházásainak évről-évre egyre növekvő tendenciája. A szakma törekvése, hogy az erdő a társadalom minden igényét a lehető legmagasabb színvonalon kielégítse úgy, hogy közben gazdasági- és védelmi funkcióját is megőrizze.
Az állami erdészeti társaságok közjóléti beruházásai az utóbbi négy (nyolc) év során is jelentősen emelkedő tendenciát mutatnak. Míg a 2010. évben összesen 6 nagyobb volumenű beruházás történt, addig a 2017. évig bezárólag 221 jelentősebb közjóléti objektumot létesítettek vagy újítottak fel. A beruházások között jelentőségében és a számadatokat tekintve is vezető szerepet töltenek be a kilátók, szálláshelyek, erdei iskolák, valamint erdei kiránduló- és pihenőhelyek. Az erdészeti társaságok kiemelt figyelmet fordítanak a kezelésükben lévő 13 erdei vasút folyamatos fejlesztésére is. A Magyar Természetjáró Szövetség partnereiként az elmúlt évek során tevékenyen részt vettek az Országos Kékkör teljes vonalának megújításában is. A társaságok emellett számos külföldi és hazai kiállításon, rendezvényen (pl.: Erdővarázs, OMÉK, FeHoVa, Grüne Woche, Föld Napja, Múzeumok Éjszakája, AGRA Kiállítás stb.) képviselik időről-időre a magyar állami erdőgazdálkodást.
Az állami erdészeti társaságok által „a mi erdőnk” címmel kiadásra kerülő folyóirat a nem csak szakmai ismeretekkel rendelkezők számára is olvasmányos ismeretanyagot közvetít az erdőkről, az erdei élővilágról, a hazai erdőgazdálkodásról. Mindezek mellett a társaságok saját szervezésű rendezvényeiken, a helyi médiában, honlapjaikon és Facebook oldalaikon is népszerűsítik erdőgazdálkodási tevékenységüket.

Vándortáborok, erdei iskolák, kerékpárutak

A 2017. évben indult Erdei Vándortábor Programnak köszönhetően a nyár folyamán több száz diák testközelből ismerkedhetett meg Magyarország erdeivel, szerezhetett személyes természeti élményeket. Az idei nyáron is folytatódó program segítséget nyújt természetismereti tudásuk bővítéséhez, a kulturális emlékek meglátogatásával látókörük szélesedik. Az Erdei Vándortábor Programot az Országos Erdészeti Egyesület koordinálja. Az Erdei Vándortábor Program jelenleg öt útvonalon, a Bakonyban, Börzsönyben, Mátrában, Mecsekben és a Pilisben kínál gyalogos, tudatosan „zöld” táborozási lehetőséget Az egyes útvonalak működtetését, és a kapcsolódó infrastruktúra biztosítását a helyi állami erdészeti társaságok szakemberei végzik (Bakonyerdő Zrt., EGERERDŐ Zrt., IPOLY ERDŐ Zrt., Mecsekerdő Zrt., Pilisi Parkerdő Zrt.).
A Vándortábor Programot – amelyen belül a gyalogos erdei táborok mellett vízi, illetve kerékpáros táborok is igénybe vehetők – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatja, szakmailag a Kerékpározásért és az Aktív Kikapcsolódásért Felelős Kormánybiztosi Iroda koordinálja. Célkitűzés, hogy a táborok által a 2018. évben már 10 ezer gyerek részesülhessen a természetben eltöltött egyhetes aktív kikapcsolódás élményében.

Jelenleg az állami erdészeti társaságok 36 erdei iskolát üzemeltetnek több mint 1600 fős befogadóképességgel, évente 12 ezer erdőpedagógiai foglalkozás keretében, közel 80 ezer gyermeknek nyújtanak tanulási és egyben kikapcsolódási lehetőséget. Az erdei iskola a környezeti nevelés egyik leghatékonyabb formája. Az erdészeti erdei iskolák elhelyezkedésüket, programkínálatukat és infrastruktúrájukat tekintve is nagyon változatos képet mutatnak, azonban mindegyikről elmondható, hogy az óvodástól a középiskolás korosztályokig bezárólag a gyerekek tudásalapú, szemléletformáló megszólítását, a természeti környezet szeretetére, tiszteletére irányuló nevelési tevékenységüket széleskörű tudással és tapasztalattal végzik.

A magyar erdőkben kormányzati célkitűzés a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztése és népszerűsítése, a különböző jármódokhoz (gyalogos, lovas, kerékpáros) kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése; amely területen együttműködő partnerek többek között az állami erdészeti társaságok is, amelyeknek közjóléti tevékenysége több ponton kapcsolódik a fenti elképzelésekhez. Az állami erdészeti társaságok által kezelt területeken az elmúlt nyolc év során több mint 1000 km új kerékpárút került kijelölésre.

A cégek várható jövője

A Nemzeti vagyontörvényben a „Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedések” között szerepel a 100 %-ban állami tulajdonban levő 22 erdészeti társaság. 2016. februárjában aláírásra kerültek a Nemzeti Fejlesztési Alap (NFA) és az erdészeti társaságok között a vagyonkezelési szerződések, amelyek rögzítik, hogy mely erdőterületeken folytatnak erdőgazdálkodást. A 2016 óta jogilag is tisztázott ingatlanok az elmúlt hónapokban kerültek a vagyonkezelési szerződés hatálya alá. Az erdészeti társaságok számára a szakmai keretet az Erdőtörvény és a Vadászati törvény módosításainak elfogadása biztosítja. Az erdészeti társaságok rendelkeznek 2016-2018. évekre stratégiai tervvel, éves üzleti terveik is ez alapján készültek el, természetesen figyelembe véve a stratégiai terv elfogadása óta eltelt időszak változásait, mint a munkaerőhelyzet, EUTR és egyéb szabályozók megléte.
Az erdészeti táraságok következő három évi stratégiai terveinek elkészítése 2018. őszére tehető, abban kerülnek rögzítésre az elkövetkező időszak gazdálkodási, működési keretei.
Látható mindebből tehát, hogy fontos szerepet szán a Kormányzat az állami erdőgazdasági társaságoknak az állami tulajdonú erdők kezelésében, a vidéki életben az állami felelősség vállalásban. Magam részéről osztom azon felelős honfitársaim véleményét, hogy az állami erdők jó kezekben vannak, és az állami erdőgazdaságok jól látják el a rájuk bízott feladatokat, ezért a vizsgálatok tükrében legfeljebb szakmai irányítás terén számíthatunk a feladatok pontosítására, érdemi változtatásra a cégcsoportnál nincs szükség.

Bérfejlesztés lehetőségei, a cégen belüli nagy különbségek

A 22 állami erdészeti társaság önálló jogi személy, az alaptevékenységen kívül eltérő tevékenységeket is végeznek. Az erdészeti társaságok tőkeereje, eszközvagyona, árbevétele, létszáma is eltérő. Stratégiai és éves üzleti tervüket adottságaik és a piaci környezet hatásait figyelembe véve önállóan készítik el a tulajdonosi irányelvek betartása mellett.
A munkaerő megtartását segíti elő, hogy a tulajdonosi joggyakorló a 2018. évi üzleti tervezés során lehetőséget biztosított 8,7 % bértömeg-fejlesztésre, továbbá bérfejlesztésre lehet használni a kormányzat által biztosított járulékcsökkentés 2,5 %-pontos csökkenéséből származó megtakarítást. A társaságok béren kívüli juttatással is támogatják a dolgozókat. A javadalmazási, bérfejlesztési lehetőségeken belül az erdészeti társaságok saját teherbíró képességüknek megfelelően, a biztosított lehetőségek maximális kihasználása mellett terveznek 2018-ban.

Milyen formában segíthetők azok a cégek, ahol rendkívül szűk a mozgástér a vállalati eredmény tekintetében (bérfejlesztés, erdészek leterheltsége)

Az erdészeti társaságok önálló jogi személyek, eltérő gazdálkodási, környezeti feltételrendszerrel. A társaságok gazdálkodási feltételei az eltérő természeti adottságok (terepi viszonyok, fafajták és azok minősége) tekintetében soha sem lesz kiegyenlíthető.
Eredménykiegyenlítő támogatásokat az uniós versenyjogi szabályozások miatt nem biztosíthat az állam.
További nehézséget jelent az eredményességet illetően, hogy az állami erdészeti társaságok – ellentétben a magán erdőgazdálkodókkal – nem vehetnek részt több pályázaton.

Mi várható a közmunkaprogram után

A közmunkaprogram felett kormányzati rendelkezés szerint a Belügyminisztérium rendelkezik, ebbe a Földművelésügyi Minisztériumnak, illetve az erdészeti társaságoknak nincsen érdemi beavatkozási lehetőségük. A közmunkaprogram a jelenlegi szabályozás szerint 2018 júniusáig tart. Az eddig közmunkaprogrammal lefedett munkafolyamatok a munkaerőpiaci lehetőségek figyelembe vételével kerülnek megoldásra, ami az erdészeti társaságok költségeit növeli, illetve egyes szakmai munkafolyamatok átszervezése is szükségessé válhat.
Ugron Ákos Gábor helyettes államtitkár