2015. október 18. – A XIX. Erdőrendezési Napokra Balatoncsicsón, a Bakonyerdő Zrt Balaton-felvidéki Erdészeti Erdei Iskolájában került sor 2015. október 15-16-án

A szakmai továbbképzésnek is beillő alkalom témájául a távérzékelés lehetőségeit választották a szervezők az erdőrendezésben.

A mintegy hetven résztvevőt Wisnovszky Károly, a NÉBIH Erdészeti Igazgatóság vezetője üdvözölte. Az igazgató emlékeztetett, hogy Halász Gábor főigazgatósága idején indult az erdőrendezési napok haladó hagyománya. Kifejezte reményét, hogy a jövőben ismét rendszeresen sor kerülhet a rendezvényre, és a konferenciasorozat hasznára lehet a szakmának. A témaválasztásnál arra törekedtek, hogy új szemléletet, új megoldásokat mutassanak be az előadók.

 

A házigazda erdészeti társaság nevében Horváth Iván vezérigazgató-helyettes köszöntötte a vendégeket.
Megerősítette, hogy a sajtóhírekkel ellentétben a Bakonyerdő Zrt a gazdálkodás szakmai színvonalát és tisztaságát mindig szem előtt tartva folytatta a tevékenységét. A hazai erdőgazdálkodásra veszélyt jelentően két dologra hívta föl a figyelmet: az erdészeti igazgatás folyamatos átalakítása, átszervezése, és az ezzel összefüggő szakemberveszteség. Hasonlóan, veszélyekkel fenyeget a természeti károk növekedése. A társaság Balaton-felvidéki területén, a Keszthelyi hegységben óriási erdőpusztulással kell szembenézniük. Ott ez a kár négyezer hektárt érintett. A feketefenyő, a cser és már a virágos kőris is pusztul, csupán a molyhos tölgy áll ellen – jelentette ki a szakember. – A szakhatóság nem szereti a „felnyíló erdő” fogalmát, de a területükön meg kell barátkozni ennek a megjelenésével. A nyílt dolomit sziklagyepek kialakulásával új lágyszárúak telepednek meg, amiket az erdei ökoszisztéma gazdagodásaként, a biológiai sokszínűség bővüléseként kell felfogni. Ezeken a területeken le kell mondani a gazdasági célról hosszú időre, akár évszázadokra is.

 

Ezt követően Szentpéteri Sándor, az Országos Erdészeti Egyesület elnöksége nevében üdvözölte az Erdőrendezési Szakosztály tagjait és a megjelenteket. Emlékeztetett az OEE alapértékei, a szakértelem, erkölcs, összetartás fontosságára. A hazai szakmatörténetben, az oktatásban és a gyakorlatban az erdőrendezés mindig kiemelt szerepet töltött be Mária Terézia korától egészen a legutóbbi időkig. Az egyesület jövőképét felvázolva kiemelte, hogy egységes és erős szakmai szövetséget kíván a továbbiakban is, történelmi alapokon, a selmeci szellemben, korszerű szakmai háttérrel szolgálja az erdő és az erdészek érdekeit, s a szakma befolyásának, ismertségének és presztízsének növekedését.

Wisnovszky Károly reményét fejezte ki, hogy ha már a szakigazgatás eljutott az országos erdőnyilvántartáshoz és erdőtervezettséghez, akkor ezt jó eséllyel meg tudja őrizni. Hangsúlyozta, hogy a meghatározó szabályozás az erdőtervezésen alapul. A számos átszervezés közepette akad jó hír is – jelentette ki az igazgató -, mert a földhivatali nyilvántartás aktuális állapotának adatait végre – harminc év után – megkaphatta az erdészeti hatóság. Ezt óriási előrelépésként értékelte a szakember.

A szakmai előadások sorát Maucha Gergely és dr. Lehoczki Róbert a FÖMI munkatársai nyitották a COPERNICUS nagyfelbontású erdő adatbázisok címmel.
Őket Horváth Tamás (Nyugat-magyarországi Egyetem) követte az Erdőmodellezés a kezdetektől napjainkig című előadásával.
Czimber Kornél (Nyugat-magyarországi Egyetem) a Korszerű erdőbecslési és modellezési technikákról tartott előadást.
Magyar Zsolt (NÉBIH EI) az Erdőtérkép a weben címmel adott elő.
Jagicza Attila (Bakonyerdő Zrt.) a képelemzés erdőrendezési gyakorlatáról beszélt. (zé)

 

Az este folyamán Wisnovszky Károly igazgató és Szentpéteri Sándor szakmai elismeréseket adott át.

 

Erdőrendezői díjat kapott:
Szrnka Mihály
Kormos János

Erdőfelügyelői díjat kapott:
Fetzer Zoltán
Török Tamás

Pályázatkezelési és Támogatási díjat kapott:
Braunitzer Richárdné
Gyurkó Zsuzsanna